Görögország

Görögországban a bor az ókortól kezdve ismert és a társadalmi, kulturális és vallási élet fontos részét képezte. A mitológia szerint Dionüszosz ismertette meg a görögökkel a bort. A tengerészek által elhurcolt istenség megmutatta a pogány kalózoknak, hogy valódi isten és szőlővesszőt növesztett a vitorlaárbocból. A tengeri rablók delfinné változtak, a görögök pedig a világ többi részével együtt megismerték a bort.

A görögök hamar felismerték, hogy a bor minősége a termőhelytől függ. A középkorig mértéktelenségnek tekintették a hígítás nélküli tiszta bor élvezetét – ennek oka a magas alkoholtartalom volt. A vízzel való hígítás ellenére a bort élénkítő hatása miatt becsülték. Napjainkban Görögországban a terméstől függően évente kb. 4 millió hektoliter bort termesztenek (kb. 60 % fehérbor, 35 % vörösbor, 5 % rosébor). A legtöbb szőlőtermő hely a mészkőhegyvidéken és a középhegyvidéki tájakon található.